borovi, luc, vörösfenyő hajópadló és faházborító

Hajópadló és faházborító gyártás

A bio produktum...

Mivel a fa "élő anyag" (bio produktum) marad egészen az elégetéséig, a fő gond majdnem mindig az, hogy nem tud a lambéria, illetve hajópadló szálanként dilatálni, vagy nem egyforma a két lapját érő páratartalom.

Az általunk forgalmazott termékeket 10-12%-ra (abszolút szárazsúlyra vonatkoztatva) szárítjuk le, majd csomagoljuk fóliába, ami sok ember hiedelmével ellentétben nem óvja meg a fát attól, hogy az a tárolás folyamán ne nedvesedjen vissza cca. 15%-ra, abban az esetben, ha nem fűtött helyen tárolják. Márpedig gyakorlatilag nagy forgalmazók esetében senki sem tudja ezt megtenni, mivel a termék ára a fűtési rezsit nem bírja el.

Tehát adott egy teljesen zárt, csapadék és napfénymentes csarnok, aminek az ajtaja a folyamatos manipuláció, értékesítés, stb. miatt gyakran nyitva van és a fóliába csomagolt áru. Ha szerencsénk van és a frissen beérkezett termék egyenesen a gépsorról kerül a raktárunkba, akkor is azonnal szivacsként kezdi a levegő természetes páratartalmát magába szívni már a berakodás, szállítás, kirakodás folyamán is, ami pl. egy novemberi időszakban akár 95%-os is lehet!

A leggyakoribb problémák

Esemény Eredmény
A már 10-15% közöttire visszanedvesedett anyagot vásárlást követően azonnal lerakják, majd lelakkozzák, vagy olaj festékkel lekenik, esetleg rögtön kapja a központi fűtést az azzal gyakran együtt járó 8%-os páratartalommal. A felület nem tud szálanként egy-két mm-t dilatálni, mivel nem kapoccsal lett rögzítve, hanem jó erősen nútfalba történő rejtett szögeléssel, vagy egyszerűen csak kapott egy alapos lakkozást, mely a nút-féderbe beszivárogva jó alaposan összeragasztja, és nem engedi szétcsúszni. (Ha egy frissen festett ablakot azonnal becsukunk, nem sok esély kínálkozik arra, hogy száradást követően kinyissuk.) Vagy egyszerűen kiszakad a szétcsúszó illesztés hatására a szög, vagy a szálanként megmozdulni képtelen felület akár a minden 8-10. szálnál egyszerűen kettéreped, akár 1-2cm széles repedést is produkálva, a szálankénti 1-2mm-es dilatációs hézag helyett.
Ugyanezt a terméket egy időszakosan fűtött, vagy fűtetlen helyiségben (nyaraló, présház, vadászház, stb.) szakszerűen lerakják, de egyetlen dolgot elfelejtenek, nem hagynak a függőleges falsíknál dilatációs (tágulási) hézagot. Megjön a november és a ködös idő a velejáró magas páratartalom beszivárog, az áru az augusztusi állapotához képest törvényszerűen nedvesedni, illetve kissé dagadni kezd. A felületen természetszerűen összeadódik a folyamat és a felület nagyságától függően akár több cm-nyit is tágulhat szálirányra merőlegesen. Ha nincs hely, akkor valahol felpúposodik, és gyakorlatilag soha sem a széleken.

Fenti két esetet akár alapesetként is kezelhetjük, mert igen jellemzőek és többször előfordult már a gyakorlatomban, hogy ugyanazt a lambériát, illetve hajópadlót (egy héten belüli vásárlás, azonos szállítmányból, azonos rakatból, stb.) az egyik vevő azért reklamálta meg, mert "túl nedves, rigófüttyös" volt, míg a másiknak "túl száraz, agyon szárított".

Problémák megelőzése, kezelése:

Tehát a legfontosabb a szálankénti dilatáció biztosítása, illetve a megvásárolt termék lerakás előtti akklimatizálása. Több áruházban figyelmeztetik a vevőket arra, hogy a burkolásra szánt helyiségben pihentetni kell az árut. A laikus vevő jogos, automatikus kérdése természetesen rögtön az, hogy meddig? (pl. egy helyen két hónapig tárolták a nappali szobában a hajópadlót lerakás előtt, csak a vakolat éppen akkor száradt ki, amit a fa beszívott magába és lerakás utána valahogy nem igazán tudta tolerálni a beköltözéssel járó azonnali központi fűtést.) Nos, ez az a kérdés, amire a fentiek miatt felelősséggel nem lehet konkrétumot válaszolni. Azonban, ha az alábbiakat figyelembe véve járunk el, nem is igazán szükséges:


  • Lerakást megelőzően mindkét oldali festés szükséges azért, hogy (különösen a vékonyabb, illetve szélesebb választékoknál 11; 13 illetve 116; 146 mm) nehogy "teknősödjön", azaz az egy oldalon ért nedvességfelvétel hatására meghajoljon. Amennyiben nem natúr színre festjük le a lambériát, akkor a kiválasztott színnel is célszerű lefesteni legalább a színét, így egy későbbi száradás esetében nem tűnik elő egy például sötét barna színű felületen igen szembetűnő vékony, világos száradási hézag. Természetesen a festés a különféle fakárosító hatások ellen is védi a jövőben az anyagot a fonákján is.

  • Lerakás kizárólagosan csak úgy (Különösen szélesebb felületek esetén!), hogy lehetővé tegyük a szálankénti zsugorodást kapcsok és beütő szerszám segítségével. Így a lambéria esetében nem is vesszük észre azt, mivel a csapok szélessége bőven szélesebb a várható dilatációs hézagoktól és az nem tűnik fel senkinek, hogy a lambéria mintázata egy mm-rel szélesebb. A hajópadló esetében pedig egy egyenletes szálankénti száradási hézag jelentkezik, ami az úgynevezett "járófelületű", összezáródó felszínű hajópadlónak törvényszerű velejárója, de ez is elkerülhető a mostanában ismét egyre divatosabb, enyhén fózolt, letört élű hajópadló alkalmazása során, ahol mindig látható egy dekoratív, ismétlődő, hosszanti fóz, amelynél a lambériához hasonlóan nem tűnik föl a dilatáció. Szintén újból divatba jöttek és igen célszerű a lakkok helyett a különféle már hazánkban is egyre több változatban elérhető padlóolajok, méhviaszok, keményviasz balzsamok, használata, melyek sokkal természetesebb megjelenést adnak a fának és amellett, hogy "egészségesebbek" is, mind a fa, mind pedig az ott lakók számára, alkalmazásuk kevesebb munkát igényel és az esetleges jövőbeli sérülések lényegesen egyszerűbben, gyorsabban javíthatók. Ezek az anyagok megfelelően alkalmazva egyáltalán nem ragasztják össze az egyes szálakat és fózolt élű hajópadló esetében a csiszolási munkaművelet teljesen elhagyható, illetve a lerakás előtt elvégezhető!

  • A duzzadás esetében egyszerűen a széleken, különösen a szálirányra merőleges oldalakon meg kell hagyni a szükséges hézagot, melyek esztétikusan eltakarhatók egy szegélyléccel, sőt így részben megoldható a felület mögötti szellőztetés is. Ez a dilatációs hézag a Magyarországon forgalomban lévő fenyőféléknél, a bevezetőben jelzett 10-12%-ra már egyszer leszárított és szakszerűen tárolt anyag esetében cca. 1%, a szálirányra merőlegesen. Ez az 1% érvényes a zsugorodás esetében is. (Tehát egy 10cm széles hajópadló/lambéria esetében ez szálanként 1mm, egy 5m széles felületnél cca. 5cm!)